Nagyon jól összeállított, színvonalas műsor volt ma délelőtt a Kossuth Rádióban a korai nyelvoktatásról. A műsor apropóját az adta, hogy a jelenleg érvényes rendelet módosulna, és az iskolai kötelező idegen nyelv oktatást lehoznák már első-második osztályra. (Pillanatnyilag ugyebár csak az általános iskola negyedik osztályától kötelező megkezdeni az első idegen nyelv tanulását.)

Nagyon tetszett, ahogy körüljárták a felmerülő lehetőségeket, és esetleges problémákat. Ugyan elég rövid volt a műsor (én legalábbis még elhallgattam volna 1-2 órát :-) ), viszont szinte mindenre kiterjedt, amiről a témában fontos hallani. A végkicsengése pedig abszolút az volt számomra, hogy végre valami elkezdődni látszik a hazai nyelvoktatást illetően! Ha mást még nem is, de a tenni akarást már egyértelműen lehet érezni!

Röviden megpróbálom összefoglalni, hogy mi is hangzott el, de akinek ideje engedi, keresse meg a Kossuth Rádió hangtárában a műsort. (2014. január 31. „Napközben” a 10 órás hírek után, kb 10:12-kor).

„Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola negyedik évfolyamán kezdődik, de a Nemzeti Alaptantervet érintő kormányrendelet módosítása szerint amennyiben az első-, második-, harmadik évfolyamon idegen nyelv oktatásban képzett pedagógus alkalmazása megoldható, és az iskola pedagógiai programja erre lehetőséget ad, akkor az oktatás már ezen évfolyamokon is megkezdhető. Az első választható idegen nyelv az angol, német, francia, vagy a kínai lehet.” – így indult a műsor, amire húsleves főzés közben a konyhában sertepertélve hirtelen felkaptam a fejemet.

Az, hogy miként vélekednek a hallgatók a korai nyelvoktatásról, szerintem egyes esetekben még mindig elég elkeserítő (ennek is megvan a maga oka, sajnos), de hát a műsor egyik legnagyobb sikerét számomra éppen a hitek és tévhitek okos szembeállítása adta.

Felmerült érvek és ellenérvek:

• Az első véleménymondó azt hangsúlyozta, hogy szerinte nem ideális kezdés az általános iskola első osztálya. Szerinte vagy korábban kellene elkezdeni a nyelvoktatást, hogy úgymond „kétnyelvű” legyen a gyerek, vagy később, amikor már a magyar nyelv nyelvtani szabályaival tisztában van.
• Leterhelő az óvodából kikerült elsős gyereknek a napi 5-6 órájára még rátenni egy idegen nyelvet is.
• Dehogy leterhelő, bírják a gyerekek, sportoljon, tanuljon zenét, idegen nyelvet, bármit. Sokkal hasznosabb, mintha hagyják a szülők a számítógép előtt ülni a gyereket, aztán onnan el sem szabadulnak egész délután.
• Felesleges a heti 1 óra, ahol csak énekelgetnek, játszadoznak, mert negyedik osztályban kb két óra anyaga alatt behozzák a többiek ezt a tudást.
• Amúgy is rengeteg különórája van már a gyerekeknek, és tulajdonképpen játszani, levegőn lenni, gyereknek lenni nincs idejük.
• Az alapokat alsóban igenis meg lehet szerezni, erre aztán felsőben majd könnyebben lehet építkezni.
• Nem szabad erőltetni, nem minden gyerek alkalmas rá, van, aki még csak az alapokat is az iskolában kezdi tanulni, és van mit behoznia a kortársaihoz képest. Nem tehetjük ki őket újabb kudarcélménynek.
• 6 éves kortól nem kell nyelvtanozni, csak játszani és mondókázni. Arra kiválóan alkalmas az első három évfolyam.

A fenti ellenérvekhez még társul az is, hogy az intézmények jelenleg nem igazán hatékonyak a nyelvoktatásban, mert hiányoznak bizonyos feltételek, például sok esetben nem elég jó a pedagógus nyelvtudása. (Azt azért kétlem, hogy alapfokú nyelvvizsgával taníthatott valaki, mint a riportban, de tény és való, hogy sok esetben lehetne mit csiszolni a nyelvtanárok tudásán is).

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke kihangsúlyozta, hogy tudomásul kell venni, hogy egy nagyon határozott szülői igény jelentkezik viszonylag széles körben. Szerinte a fenti ellenérvek többsége is csak sok éves hiedelmeken alapszik. Fontosnak tartja viszont, hogy szabályozni kell a korai nyelvoktatást is. Nem elég az, hogy rendelkezésre áll a szakképzett nyelvtanár, nem szabad ugyanis, hogy terhelő legyen a gyerekek számára az idegen nyelv tanulása alsó tagozaton. Olyan módszerek kellenek, mellyel nem leterhelő, hanem játékos, a gyerek számára nem tanulásnak tűnő a nyelvtanulás. Kitért arra is, hogy a heti egy óra nem elég. Inkább sűrűbben, gyakrabban találkozzon a gyerek az idegen nyelvvel, de rövid ideig. Ez felelne meg az életkori sajátosságaiknak 7-8 éves korban, amikor még csak kevesebb ideig tudnak figyelni a gyerekek! Szódolgozat második osztályban – óborzalom!!! Amikor még magyarul is alig tud írni! Ahelyett, hogy megbarátkoztatnánk a gyereket azzal a sajátos új jelenséggel, hogy egész máshogy fejezek ki dolgokat a másik nyelven, nem egy az egyben lefordítom a dolgokat. Erre kéne ráéreztetni a gyerekeket! Ebben a korban sem a nyelvtani szabályok magyarázásának, sem a szódolgozatoknak nincs helyük!!! Különben csak megutáltatjuk a nyelvtanulást már jó korán.

Svédországban

A műsor befejező részében arról volt szó, hogy mit csinálnak jól a skandináv országokban, hogy ők ilyen toronymagasan élen járnak az idegen nyelvek terén. Négy fontos dolgot említettek:

1. Az első idegen nyelvet, az angolt már általános iskola első osztályában kezdik tanulni a gyerekek (hetedikben kezdik a másodikat, és középiskolában esetleg egy harmadik nyelvet, vagy csak az előző két nyelvben mélyülnek el az ismereteik)

2. Mire azonban iskolába kerülnek, sokan már nagyon jól értik, és akár beszélik is az angolt, hiszen nincsenek szinkronizálva a filmek, mesék, legfeljebb feliratozva, így már otthon kapják az idegen nyelvi környezetet! Nincs az a pedagógiai módszer, ami ezzel felvehetné a versenyt!!! (maximáslisan egyetértek!!!)

3. Beszélni tanítják őket először, nem írni-olvasni az idegen nyelven. Később pedig fogalmazásokat iratnak velük, és kiselőadásokat kell tartaniuk bizonyos témákból.

4. Egész egyszerűen a svédeknek és a dánoknak könnyebb megtanulni angolul a közös indoeurópai nyelvcsalád miatt. (Erre azért ne fogjuk rá a jelenlegi siralmas állapotunkat!)

Egy balatonboglári általános iskolai nyelvtanár véleménye szerint a lényeg, hogy a gyerekek kis agyában beindítsunk valamit, és onnantól kezdve „a Himaláját is el lehet velük tolni”! Első, második, harmadik osztályban a nyelvórákon csak játék lehet, a klasszikus tanulás csak negyediktől indul be. A gyerek agya más, mint a felnőtt agy. Nem átfordítja a nyelvet magyarról angolra, hanem belesimul az idegen nyelvbe. Ehhez nagyon nagyon fontos lenne nálunk is az angol nyelvű csatornák hallgatása!!!

S hogy mi az én véleményem?

Az, hogy igenis 10 éves korra legalább egy idegen nyelven olyan szinten álljon a gyerek, hogy az agya már „belesimult” abba az idegen nyelvbe, és el lehet kezdeni tudatosan is, a klasszikus módon, idegen nyelvet tanulni!

Nálunk például az a helyzet, hogy már óvodás korban elkezdtek a gyerekeim angolozni, és ami az angol nyelvet illeti, teljesen készen állnak a „Himalája eltolására”. Az iskolai elfoglaltságok és a különórák miatt jelenleg az angol nyelv inkább szinten van náluk tartva, sok-sok ismétléssel, dallal, mindennapos trükkökkel, mesékkel, könyvekkel. Az iskolában viszont heti 5 németórájuk van, ahol úgy látom, a koszon kívül is elég sok minden ragad rájuk, és szerencsére egyáltalán nem érzik megterhelőnek. Remélem, 10-11 éves korukban majd mindkét nyelven megkezdődhet a fokozatos turbó sebességre kapcsolás.

Még egy esetet el szeretnék itt mesélni. Van egy testvérpár, akikkel már jó ideje foglalkozok angolul, talán 5 évvel ezelőtt kerültek a szárnyaim alá. Akkor harmadik, és negyedik osztályosok voltak, és egy jó kis alap tudással rendelkeztek angolból egy gyerekangol tanfolyamnak köszönhetően. Ez azt jelentette, hogy egész jó szókincsük volt angolból, a legfontosabb szavakat mind tudták, de maguktól egy darab mondatot nem tudtak összerakni, mivel a nyelvtani szabályokat csak akkor kezdték megismerni. Viszont első pillanattól kezdve érezték, hogy mi hangzik jól, mi nem, a fülük ki volt nyitva az angol nyelvre, és nagyon gyorsan lehetett velük haladni. Heti egy alkalommal találkoztam velük, ami a nyári szünetek, és az elmaradt órák miatt jó, ha átlagosan kétheti 1 alkalomra jött ki, viszont hetedikes korukra minimum ott tartottak, mint azok a kortársaik, akik az iskolában heti 4-5 órában tanulták az angolt. Ők angolul sosem tanultak az iskolában, hiszen ők is német nemzetiségi osztályba járnak, mint a saját gyerekeim, heti 5-6 iskolai németórával. Hihetetlen ez a fejlődés! Ha belegondolok, hogy én magam csak 11-12 éves koromban kezdtem ismerkedni az angollal, és igazán csak 14 éves koromban kezdhettem „turbóra” kapcsolni… Arról nem is beszélve, hogy a kis tanítványaimnak már itt van az internet, és napi szinten hallhatják az angolt. Filmeket néznek angolul, és olyan sebességgel fejlődik a nyelvtudásuk, hogy csak ámulok, és bámulok. Ja, és RETTENETESEN ÉLVEZEM VELÜK AZ ANGOLÓRÁKAT, ahol megosztják velem a gondolataikat, a világról alkotott nézeteiket angolul! :-) Nekik egész biztosan nem lesznek olyan gondjaik, hogy nem vehetik majd át a diplomájukat, mert nincs meg a nyelvvizsgájuk. 17-18 éves korukra kirázzák majd a kisujjukból. Nem a középfokút, hanem a felsőt. Csak úgy lazán.

Az pedig, hogy a gyerekeknek nem marad idejük játszani, úgy hülyeség, ahogy van. Nézzen körül mindenki a 7-11 évesek között. Miről társalog a nagy többségük egymás között? Hogy előző nap ki milyen szintre ért el az XY játékban a számítógépen meg a tableten. Na, ettől áll égnek az összes hajszálam. Akkor már inkább nyelvet tanuljanak, nem igaz?

És igen, igen, nézzenek angolul meséket! Egész kis kortól kezdve. Ott a You Tube, itt van a digitális átállás a televízión, tessék átállítani a nyelvet angolra. Kis korban, hogy megszokja. Peppa Pig például soha ne beszéljen magyarul.

Ja, és szerintem nem baj, ha egy kicsit haladunk a korral. Az iskolai angolórákon is rá lehet csatlakozni a You Tube-ra. Főleg, ha nem heti egy angolóra van az órarendben. Olyan nagyszerű dolgok vannak rajta angoltanuláshoz! Hadd szokja a gyerekek füle és agyacskája!