Nincs egy órája, hogy elém került egy cikk azzal a címmel, hogy "Hoffmann Rózsa bődületes tervvel állt elő." Itt olvasható az a cikk, miszerint az oktatási államtitkárság háttérbe akarja szorítani az angol nyelv oktatását az iskolákban, és azt javasolják, hogy első nyelvként valami neolatin nyelvet vagy németet tanuljanak a gyerekek az iskolában, és az angol csak hetedik osztályban legyen bevezetve, második idegen nyelvként.

Itt a blogban már korábban említettem, hogy a tradícionális angol gyerekdalokon kívül olykor-olykor belecsempészek az ovis BEBE ANGOL foglalkozásba egy-két dalt egy nagyszerű csapattól, a Super Simple Songs CD-k megalkotóitól is. Ezek a dalok nemcsak színesítik az angol foglalkozásokat, de a gyerekeknek a mozgásigényét is nagyon jól ki lehet elégíteni velük.

Az egyik leggyakoribb módja, mellyel játékossá és igen hatékonnyá tehetjük az angoltanítást a gyerekeknek, ha mi magunk készítünk az angol mondókákhoz, gyerekdalokhoz szemléltető eszközt, azaz alkotunk valamit közösen a gyerekekkel. Ezen az esős napon végre sikerült megvalósítani, amit már nagyon régóta terveztem: madárka bábokat készítettünk a Two Little Dickie Birds angol mondókához. A hatás még a számításaimat is felülmúlta.

Végtelennek tűnő esős napok után ma délelőtt végre kisütött a nap! Hihetetlen, hogy az ember ilyen triviális dolgoknak, mint a nyári napsütés, hogy tud örülni, ha egy ideig nélkülöznie kell. Mikor kiléptem a teraszra, percekig csak szívtam, szívtam magamba a napsütést.

Nyári szünet van, a szülőkre hárul a nagy feladat, hogy hasznos és egyben élvezetes elfoglaltságot biztosítsanak a gyerekeiknek. Nem könnyű ez, főleg, ha még az időjárás sem kedvező, és az eső miatt a négy fal közé szorulunk. Ilyenkor jön a mentőöv: főzzünk egy adag sóliszt gyurmát! Garantáltan élvezi a 2 és a 8 éves is.

Van egy téma, ami garantáltan minden gyereket lázba hoz, akár angolul, akár magyarul. Ha nem is mindenkit, a kisfiúkat egészen biztosan. Érdemes ezt kihasználni, ehhez nyújtunk most egy kis segítséget, hogy otthon is lehessen kicsit angolozni. Ezúttal szó szerint a tűzzel játszik, aki velünk tart. :-)

A tanév végéhez közeledve többekben megfogalmazódott a gondolat, hogy milyen jó lenne, ha csinálnánk a nyáron egy BEBE ANGOL tábort. Mivel kicsit kételkedtem, hogy vajon nem lenne-e korai a 3-4 éves korosztálynak egy egész napra kiterjedő angol napközis tábor, ezért "csak" délelőtti angol játszóházat szerveztünk. Jó döntés volt! Fantasztikus, nagyon tartalmas hetet tudhatunk magunk mögött.

Június utolsó hetéhez érkeztünk, amikor is megtartottuk a nagy tanévzáró BEBE ANGOL foglalkozásainkat, mielőtt két hónapra elvonulnánk nyári álmot aludni. A szép élményekkel teli tartalmas tanév végén az utolsó foglalkozások is remek hangulatban teltek, mind az ovis, mind pedig a bölcsis csoporttal.

A múltkori alkalommal ígértem, hogy legközelebb arról írok, hogy mi hogyan használjuk a flashcard-okat a BEBE ANGOL foglalkozáson. Most megpróbálok egy kis ízelítőt mutatni abból, hogy mennyire változatos módon lehet ezeket a képkártyákat a nyelvoktatás során használni, már egészen kis kortól kezdve.

Ezeknek a kártyáknak eredetileg az lenne a lényege, hogy a képeket egymás után lapozgatva, ismétlődő periódusok segítségével rögzüljön az információ. Tehát például ha adott 5 kártya (1.kutya, 2.macska, 3.egér, 4.ló, 5.szamár), akkor a képeket az adott sorrendben (12345) felvillantva, és hozzámondva az állatok neveit, majd ezt újra és újra ismételve (12345 12345 12345), rögzül az információ, jelen esetben az idegen nyelv (dog, cat, mouse, horse, donkey).

Ezen az elven alapszik a Say What You See sorozat is, mely arra ösztönzi a kisgyerekeket, hogy együtt mondják, mit ábrázolnak a felvillanó képek.

Say What You See - Animals

Say What You See - Animals (with words)

Say What You See - Transport

Say What You See - Bugs

Először, mikor ezeket a kisfilmeket láttam, teljesen ledöbbentem. Napokig azon gondolkodtam, mi értelme van így tanítani az angol vagy amerikai gyerekeket az anyanyelvükre. Elképzeltem, ahogy mondjuk a Minimax csatorna ezt sugározná magyarul, és azon tűnődtem, ez a műsor vajon milyen reakciókat váltana ki az emberekből. Nem jobb, ha a gyerek a való életből, dalokból, mesékből, képeskönyvekből tanulja meg a mindennapi tárgyak, állatok neveit?

Mindenesetre mi jól jártunk ezekkel a kisfilmekkel, mert valami csoda folytán a gyerekeknek nagyon tetszik, tapadnak a képernyőre. Ők viszont ezzel legalább idegen nyelvet tanulnak! Vagy csak azt élvezik, hogy ezeket már mind tudják az angol gyerekdalokból és mondókákból?

A Ti gyerekeiteket mennyire köti le ez?

Én többször próbáltam már ezzel a módszerrel új szavakat csempészni a gyerekeim angol szókincsébe, de mindig hamar sarkon fordultak, mondván, hogy ez unalmas. A BEBE ANGOL foglalkozásokon és itthon mi egész máshogy használjuk a képkártyákat. Hogy milyen ötletesen lehet őket használni a nyelvtanulás során, arról majd legközelebb írok.